Hitel Tippek

Megkülönböztethető a devizahitel és a deviza alapú hitel. Devizahitelnél a folyósítás és a törlesztés is ténylegesen devizában történik. Deviza alapú hitelnél a folyósítás és a törlesztés forintban történik, de devizában van meghatározva a hitelösszeg és a törlesztőrészlet. Devizahitelen ez utóbbit, tehát a devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és törlesztett hitelt értjük.

Az ügyfelek érdekeinek teljes körű védelme érdekében a KHR-rel kapcsolatos tájékoztatás több lépcsőben történik. A pénzügyi szervezeteknek először a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően kell tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy amennyiben okirattal bizonyítható módon valótlan adatot közölnek, illetve hamis vagy hamisított okiratot használnak, adataik bekerülnek a KHR-be. Ezt követően a konkrét szerződés megkötését megelőzően a pénzügyi szervezeteknek írásban kötelező tájékoztatni adósukat arról, hogy személyes adataik nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba. Emellett 30 nappal az adatok KHR-be továbbítása előtt is írásban kell értesíteniük az ügyfelet arról: tartozása akkora, hogy felkerülhet a "feketelistára". Ha továbbra sem egyenlíti ki tartozását az adós, és a hitelező intézmény elküldte a személyes adatokat a KHR-be, akkor erről 8 napon belül köteles írásban értesíteni az adott ügyfelet.

A KHR két részre tagolódik, a vállalkozói nyilvántartásra és a lakossági nyilvántartásra. Alapvető eltérés van a két alrendszer között abban a vonatkozásban, hogy a szerződések mely köréből tart nyilván adatokat. A vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek a rendszerbe. Azokat a késlekedő vállalkozásokat is nyilvántartják, amelyeknek bankszámláján fedezethiány miatt harminc napot meghaladó időszak alatt, egymillió forintnál nagyobb összegű sorbanállást tartanak nyilván, illetve ha a vállalkozás a készpénzfizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésében foglaltakat megszegi.

Tekintettel arra, hogy a magánszemélyek esetében egy ún. negatív listáról beszélhetünk, tehát szerződésszegéskor kerülnek átadásra az adatok, értelemszerűen egy újabb hitelkérelem elbírálásakor jelentőséggel bír a nyilvántartás. A nyilvántartott adatok széles köre lehetőséget teremt arra, hogy a nyilvántartás ne legyen automatikus elutasítás indoka. Az ügyfelek differenciáltabb megítélése lehetővé teszi újabb hitelkérelem pozitív elbírálását. Természetesen csak a speciális kockázatok felmérése után dönthet az ügyfélre nézve kedvezően a pénzügyi intézmény, így akár többletfedezetet is kérhetnek a listán szereplő ügyfelektől.

...még egy kis bulvár...

Hamisított iratokkal, volt felesége terhére vett fel 5 millió forint hitelt egy paksi férfi, akit a napokban egy bankfiókban vett őrizetbe a rendőrség - közölte a szekszárdi kapitányság sajtóreferense.

Buda Bernadett tájékoztatása szerint a 60 éves férfit a kapitányság gazdaságvédelmi osztályának munkatársai akkor fogták el, amikor 2 millió forintot szeretett volna felvenni a csalással megszerzett hitelből.

A hitel felvétele előtt a gyanúsított egy ismerősét 100 ezer forintért rávette arra, hogy volt feleségének adja ki magát a bankban és a közjegyző előtt. Ehhez lemásolta a feleség személyes okmányait, majd azokról a munkahelyén egy présgéppel hamisítványokat készített.

A csaló így 5 millió forint jelzáloghitelt vett fel korábbi felesége ingatlanjára. Az eljárás az asszony feljelentése nyomán indult, aki a pénzintézettől értesült a jelzálogról. A férfit és társát múlt pénteken fogták el, a csalást és a közokirat-hamisítást mindketten elismerték - közölte Buda Bernadett (MTI).

Forrás: penzcentrum.hu

Abban az esetben, ha jogszerű az adatkezelés, a tartozás kiegyenlítését követő öt év eltelte után törlik az adatokat, jogellenesség esetében a kifogás elbírálása után haladéktalanul törölni kell az adatokat.

Az adóslista működtetésében a pénzügyi intézmények széles köre vesz részt, hiszen az ő érdekük az, hogy a leendő ügyfél fizetőképességéről és fizetési fegyelméről előzetesen adatot kaphassanak. Tehát a rendszer működtetésében a bankok, egyéb hitelintézetek (áru-, személyi és egyéb hiteltermékek, hitelkártyák kapcsán), lízingcégek vesznek részt. A hallgatói hitelszerződésekből fakadó fizetési kötelezettségvállalások is ebbe a körbe tartoznak.

Kecskemét - A férj többször pofon ütötte nejét, majd nyakához kést szorított, és követelte, hogy szüleit beszélje rá az egymillió forint felvételére.

A Kecskeméti Rendőrkapitányság egy korábban elrendelt nyomozás kapcsán, zsarolás kísérlete megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vett egy 35 éves kecskeméti férfit.

A férfi azzal gyanúsítható, hogy feleségét májusában megkérte, hogy szüleitől kérjen egymillió forint kölcsönt, illetve beszélje rá őket a hitel felvételére, de ennek, felesége nem akart eleget tenni. A férj ezért öngyilkossággal kezdett fenyegetőzni, illetve kijelentette, hogy bántani fogja a családját.

Június 7-én, amikor a sértett feleség hazaért, a gyanúsított férj szó nélkül többször pofon ütötte, megtépte, majd nyakához kést szorított, és követelte vele, hogy szüleit beszélje rá az egymillió összegű hitel felvételére.

A hitel felvételére azért nem került sor, mert a bántalmazott asszony rendőri segítséget kért.

Forrás: delmagyar.hu

Abban az esetben van esély a KHR listáról történő lekerülésre, ha a bejelentés során az adott pénzügyi intézmény valamilyen hibát követett el (nem tartotta be a törvényi előírásokat). Ekkor a pénzügyi intézménynél kell írásbeli reklamációt benyújtani. Egyébként, a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig tartják nyilván.

Szigorította a kockázatos banki portfóliókkal kapcsolatos előírásokat a PSZÁF. A leglényegesebb változás, hogy július 1-jétől a hitelt folyósító banknak többlettőkére lesz szüksége, ha az ügyfél eladósodottsága 51% fölötti. Így lassítaná a PSZÁF a magas eladósodottságú háztartások felé irányuló hitelkiáramlást, s állítaná meg az ilyen jellegű portfóliók növekedését.

A bankok tőkeszügséglete a változó árfolyamok miatt is növekszik majd - figyelmeztet a Napi Gazdaság. Ennek oka, hogy ezután a bankoknak egységes képletű, azonos időszaki adatok alapján nyugvó felügyeleti modellel is ki kell számolniuk árfolyam-kockázati tőkekövetelményüket. A standard módszer és a modell alapján számolt tőkekövetelmény különbsége többlet-tőkekövetelményt ró a bankokra.

Forrás: portfolio.hu

Az adóhivatalnál és a vámhatóságnál az a pletyka terjedt el, miszerint a kormány nem akarja kifizetni a két szervezet dolgozóinak jutalmát, ami heves ellenállásba ütközik az érdekképviseletek részéről - olvasható a Magyar Nemzetben.

Akár sztrájkot is hirdetne az APEH, amennyiben elmaradna a jutalmak kifizetése és a Vám- és Pénzügyőrségnél is határozott fellépésre készülnek - írja a napilap szombati száma.

A lap megkeresésére a Pénzügyminisztérium úgy reagált, hogy sem idén, sem jövőre nem tervezik, hogy hozzányúlnak a hatóságok mozgóbéréhez és a működési költségeket sem csökkentik.

Az APEH-dolgozók szakszervezetének vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, a félő az, hogy a jutalom esetleges megvonásával azok a cégek csábítanák el az adóhatóság munkatársait, amelyeket az APEH-nak el kellene kapnia. A Vám- és Pénzügyőrség független szakszervezetének elnöke a lapnak azt mondta: igaz, sztrájkot nem hirdettek, sok eszköz áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy érvényt szerezzenek akaratuknak.

Magam részéről csak arra vagyok kiváncsi, hogy a válság és a megszorítások miért nem érintik az efféle állami cégek dolgozóit is? Miért mindig csak azokat, akik az adóbevétleket termelik?

Kifogásra – az adatlekérést követően megszerzett adatok alapján – a referenciaadat-szolgáltatónál (aki a listára történő felvitelt kezdeményezte) kerülhet sor.

A törvény lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk a KHR, ezt a betekintési jogot bármely referenciaadat-szolgáltató (pl. bank) révén gyakorolni lehet. Az erre a célra kialakított nyomtatvány az ún. ügyféltudakozvány. A választ postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában kapja meg az ügyfél, illetve annál a hitelintézetnél, ahol azt kérelmezte. A tájékoztatás a kérelmező számára évi egy alkalommal díjtalan, minden további ügyféltudakozvány igénylésekor a hitelintézetek változó mértékű költségtérítést számítanak fel.

Természetes személy az alábbi esetekben kerülhet a KHR-be (régi nevén BAR lista):

Ha a hitel-jellegű szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért (jelenleg 71.500 Ft), és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. A törvénynek megfelelő (folyamatos, egyidejű fennállás) feltételek beállta esetén a pénzügyi szervezet kéri a természetes személy adatainak rögzítését a nyilvántartásban.

Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszközre vonatkozó azon bejelentését követően, miszerint az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódja vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott, a bejelentett fizetési eszközzel tranzakciót hajt végre. Aki a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata során jogosulatlanul más személy személyazonosító vagy egyéb kódját, illetve más azonosító adatát használja fel. Akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a "készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés" bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

Felkerül a listára az is, aki a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, hallgatói hitelszerződés megkötése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha ez okirattal bizonyítható.

Amennyiben a fogyasztási hitellel vásárolt árut a kereskedő nem szolgáltatja időben, illetve nem olyan terméket szolgáltat, amelyre a szerződést kötöttük, szavatossági kifogással élhetünk, és követelhetjük a kereskedőtől a hibás áru megjavítását vagy cseréjét, illetve az áru azonnali átadását. Ha a kereskedő ennek ellenére nem teljesít, a hitel esedékessé váló kifizetését igényünk kielégítéséig visszatarthatjuk. Ez olyan fogyasztási szerződések esetében alkalmazható, ahol a kölcsön a kereskedő és a hitelnyújtó között létrejött előzetes megállapodáson alapul, amelynek értelmében az áru megvásárlására a kölcsönt kizárólag adott hitelezőtől vehetjük csak fel. A kereskedő szerződésszegése esetén ezért a fizetendő részlet visszatartásáról írásban haladéktalanul tájékoztatnunk kell a hitel folyósítóját, és meg kell küldenünk számára a visszatartási jogunkat megalapozó dokumentumokat.

Szerződésszegés esetén végső esetben elállhatunk a vételtől és egyúttal a fogyasztási hiteltől is. Ez esetben visszaszolgáltatjuk a hibás árut a kereskedőnek, a hitelező pedig köteles azonnal visszafizetni számunkra a már kifizetett részleteket. A hitelező az általa folyósított kölcsönösszeget csak a hibásan teljesítő kereskedőtől követelheti vissza.

Fontos tudnunk, hogy az esedékes törlesztőrészlet visszatartásának ideje alatt kamatot a hitelnyújtó nem számíthat fel, ezért lényeges, hogy a kifogásunkról a hitelező tudomást szerezzen. Elállás esetén kamat és költségtérítés szintén nem követelhető tőlünk, tekintettel arra, hogy elálláskor a szerződéskötés előtti eredeti állapotot kell helyreállítani.

Heves vitákat vált ki szakmai és kevésbé szakmai körökben a téma, miszerint a hiteltanácsadó kér-e munkadíjat vagy sikerdíjat - ki-ki ízlés szerint - az ügyféltől. Ugyanis köztudott, hogy a bank a hitelközvetítőnek, mint ügynöknek jutalékot fizet, ha hozzá viszi az ügyfelet.

Lássuk az általános érveket és ellenérveket a témában. Hangsúlyozom, hogy ezek nem az én véleményeim, csak hallottam, olvastam itt-ott és azokat állítom most szembe egymással a tisztánlátás kedvéért.

Ellene:

• a hitelközvetítő milyen jogon kér még a jutalékon felül plusz munkadíjat / sikerdíjat az ügyféltől?
• az ügyfelet lehúzzák a munkadíjjal, hiszen a bank egyébként is fizet neki jutalékot, tehát az nem igaz, hogy az így dolgozó ügynökök az ügyfélnek a legjobbat ajánlják
• az ügyfélnek olcsóbb lenne a hitele, ha nem fizettetné meg vele a bank a közvetítő jutalékát

Mellette:

• a hiteltanácsadó / ügynök nem lehet teljesen objektív döntése során, ha a banki jutalékból kell a kenyérrevalót megteremtenie, hiszen természetes, hogy ez esetben a magasabb jutalékot fizető helyre viszi az ügyfelet, így jobban jár az ügyfél, ha munkadíjat fizet
• az ügyfélnek akkor is ugyanannyiba kerül a hitele, ha magának intézi el (a bank szemszögéből), mint ha hiteltanácsadó szolgáltatásait veszi igénybe. A bank az ügynöki jutalékot a saját jutalékából fizeti az ügynöknek, nem terheli még pluszban az ügyfélre
• a munkadíj nem lehúzás, hiszen a tanácsadó munkáját fizeti meg az ügyfél - a munka értéke lehet kérdéses, de erről később -, azt a szaktudást fizeti meg, amellyel a tanácsadó rendelkezik

A felsorolás egyik oldalról sem teljes. De mintegy vitaindítónak szánom :)

Várom a véleményeket!

A hitelfedezeti biztosítás segítségével felkészülhetünk váratlan eseményekre, amelyek egyébként megnehezítenék vagy lehetetlenné tennék hiteltörlesztésünket. Biztosítást köthetünk arra az esetre, ha váratlan baleset vagy betegség ér bennünket, így a keresetkiesés ellenére fedezhetjük a fennmaradó hitel törlesztését. A védelemnek természetesen díja van, amit a felhasznált hitel után százalékosan, vagy fix összegben határoznak meg.

Találtam, gondoltam megosztom veletek is így pünkösd hétfőn:

Sosem gondoltam volna, hogy a bank egy vidám munkahely. Mikor bementem kedvesen mosolyogtak, aztán mikor meghallották mennyi hitelt szeretnék felvenni, kitört a röhögés...

Ez a hitelintézetek saját mérlegelésén múlik, de általában igaz, hogy hitelt már minimálbérre is nyújtanak. Természetesen elsősorban nekünk kell mérlegelnünk, hogy minimálbérünk mellett képesek leszünk-e fizetni a törlesztőrészleteket. Amennyiben egyéb rendszeres jövedelmünk is van, és erről be tudunk mutatni hivatalos dokumentumot (APEH igazolás, bankszámla kivonat stb.), úgy a bank a minimálbér mellett ezt a jövedelmet is figyelembe veszi.

Minimálbér mellett is intézhető hitel általában. Javaslom, hogy itt is kérj egy hitelajánlatot szabad felhasználású hitelre vagy személyi kölcsönre.

A portfóliós informatikusok "nagyon jól" meg tudják határozni az ingatlanod értékét anélkül, hogy akár meg is tekintenék, akár a szomszédokat vagy a környéket ismernék.

Itt lehet tesztelni: kalkulátor.

És most pedig a kommenteket tessék. Az én lakásom banki értékbecslői megtekintés után 3.8M Ft-ot ért annak idején. A portfólió azt mondja, hogy 5.7M Ft. Szerintetek mehetek reklamálni a bankba? :)

Az áruhitel igénylése általában gyors és egyszerű. Az igénybevételéhez a vásárlás helyszínén ki kell tölteni egy formanyomtatványt a jövedelmünkre, személyi körülményeinkre, az igényelni kívánt hitel főbb jellemzőire vonatkozóan. Ennek segítségével rögtön megtudhatjuk, hogy pontosan milyen feltételekkel vehetjük fel a kölcsönt. Amennyiben a szükséges dokumentumok (személyazonosságot igazoló dokumentum, közüzemi számlák, munkaadó igazolása, stb.) rendelkezésre állnak, a kölcsönszerződést megkötöttük és a meghatározott önerőt kifizettük, a kiválasztott árut már vihetjük is haza. Amennyiben a kölcsönszerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok nem állnak hiánytalanul rendelkezésre, csak úgynevezett előminősítés történik, amely néhány napi haladékot biztosít, hogy a hiányzó papírokat benyújtsuk. Ha ez nem történik meg, akkor újból kell a hitelt igényelni.

Egyébiránt jellemző, hogy az áruhiteleket 1 millió forint összegig vehetik igénybe a vásárlók. Ettől nagyobb összeg esetén kedvezőbb a szabad felhasználású hitel használata az áru megvásárlásához.

Érdekes oldal indult nemrég: www.hitel-tanacsadok.hu

Az oldal készítőitől megtudtuk, hogy hamarosan lesz értékelő szolgáltatás az oldalon, azaz a látogatók értékelhetik pluszba vagy mínuszba az egyes tanácsadókat - ezzel is segítendő a többi érdeklődő, hiteltanácsadót kereső ember dolgát.

Végülis az elgondolás nem rossz, miszerint szavazzunk a legjobbra - kérdés, hogy fog-e mindez valós képet adni a helyzetről, illetve mennyire lesz manipulálható. Szkeptikus vagyok a dologgal kapcsolatban, de bízom a legjobbakban :)

Ti mit gondoltok?

Magyarországon egyre nagyobb a hitelét nem fizetők aránya. Ingatlanforgalmazó cégek tűntek fel a semmiből, akik a bankok bedőlt hitelei után maradt lakásokat fél áron eladják vagy elárverezik inkognitóban lévő befektetőknek. De kik a magyar ingatlanszakma James Bondjai, akik külföldre viszik a pénzt?

Csomagokban árulják a bankok rossz kintlévőségeit

Magyarországon több mint 700 ezer ember rendelkezik hitellel, közülük egyes civil szervezetek szerint közel 200 ezer főnek van kisebb-nagyobb hátraléka a bankok felé. A VÉSZ mint az Otthonvédők tagja mai sajtótájékoztatóján így fogalmazott: "a hozzánk fordulók ügyeiben súlyos visszaéléseket tapasztaltunk, a bankok sok esetben nem hajlandók könnyítésről, átütemezésről tárgyalni, nincs magyarázat arra, hogyan nőhet a törlesztőrészlet kétszeresére, holott az árfolyam-ingadozás lényegesen kisebb volt az emelkedés mértékénél.” Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója nemrég azt nyilatkozta nekünk, hogy „a magyar bankok hitel portfóliójában még ma is alacsony – 3% alatti – a rossz hitelek aránya, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező arány."

Forrás és folytatás: ingatlanmagazin.com

Az áruhitelezési versenyben a fogyasztók egyre több helyen találkoznak a 0% THM-et vagy kamatmentes hitelt hirdető akciókkal. Természetesen léteznek valós kedvezmények, de sokszor a kamatmentesség csak jól behatárolt plusz feltételek mellett áll fenn. Az ilyen akciós hitelek abban az esetben eredményeznek valóban 0% THM-et, amennyiben a kölcsönösszeget teljes egészében rövid időn (általában 3-6 hónap, de már megjelentek a 10 hónapos futamidejű termékek is) belül visszafizetjük, vagy a kölcsönösszegnek csak egy bizonyos részéig kamatmentes a hitel. Ilyen és hasonló hirdetmények esetén ezért érdemes minden részletre kiterjedően áttanulmányozni a hitel általános szerződési feltételeit.

A hitel fedezetéül ingó vagy ingatlan vagyontárgy, illetve személyi biztosíték szolgálhat, melyet a bank késedelem vagy a hitel meg nem fizetése esetén érvényesít. Ingatlan szolgál fedezetül a lakáshiteleknél, illetve a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél. Ingó fedezet lehet bármely vagyontárgy (pl. autó), amit jellemzően áruhitelek vagy személyi kölcsön felvétele esetében alkalmaznak. Személyi biztosíték a kezes, illetve az adóstárs, az előző abban az esetben köteles helytállni, ha az adós nem teljesíti fizetési kötelezettségét, míg az adóstárs a főadóssal egyetemlegesen felel a felvett hitel visszafizetéséért, a hitelező felé tehát az adóssal egyenlő módon köteles helytállni.