Hitel Tippek

Hitelfelvétel előtt: Hitelfelvétel előtt tisztában kell lenni néhány dologgal. Többek között, hogy a hitel nem más, mint a jövőben keresett pénz elköltése. Csak akkor hitelt vegyünk fel, amekkorának tudjuk a törlesztőrészletét havonta fizetni.  Ha áruhitelről van, akkor pedig érdemes figyelembe venni, hogy az áru értéke lényegesen csökken, amikor elhozzuk az üzletből. Ezért a hitelnél jóval többet fizetünk vissza, mint amennyit ér maga az áru.

Tervezés: Javasolt előre megtervezni, hogy mennyit tudunk vállalni? Mekkora az az összeg, amit nélkülözni tudunk minden hónapban? Nem árt megtervezni a havi költségvetést sem, mert akkor átláthatóvá válik, hogy mennyi az, amit nélkülözni lehet. Inkább takarékoskodni kell ebben az időben, mint a napi költséget kiegészíteni.

Mivel július 1-től megszűntek az állami támogatások, így a hitelfelvevő a piaci kamatozású hitelek közül kénytelen választani. Ezek közül a lízing a legkedvezőbb, hiszen az ÁFA után itt nem kell kamatot fizetni. Az ÁFA emelésével - 20%-ról 25%-ra – a lízingbevevő a 20%-os ÁFA helyett a lízingelt összeg 25%-os ÁFA-ját tudja kamatmentesen igénybe venni. Ez előnyére válik a lízingnek.

A használt lakás vásárlásához szükséges önerő növelése céljából hozták létre a fiatalok otthonteremtési támogatását, azaz FOT-ot. A támogatás mértéke a szocpol összegének a fele.

Ez a támogatás is csak gyermeket nevelő, 35 év alatti házastársak, élettársak vagy egyedülálló személyek által vehető igénybe. Az általuk vásárolt ingatlan vételára nem haladhatja meg Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken a 8 millió forintot.

A támogatás összege nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70%-át.

2009. július 1. napjától a lakástámogatási rendszer jelentősen megváltozott, nincs állami támogatás:

• a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményre („szocpol”),
• a fiatalok otthonteremtési támogatására („FOT”),
• jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására,
• kiegészítő kamattámogatásra,
• az értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakásépítés kamattámogatásárabenyújtott támogatási kérelmek alapján a vonatkozó jogszabály szerinti állami támogatás nem nyújtható.

Az előtörlesztés a kölcsön futamidő lejárta előtti visszafizetését jelenti, melynek két típusa van, részleges és teljes. Részleges előtörlesztésnek nevezzük, ha nem kerül sor a teljes fennálló tartozás egyösszegű visszafizetésére. A részleges előtörlesztés minimum összege egyhavi törlesztőrészlet és a részleges előtörlesztés költségének együttes összege. Részleges előtörlesztés esetén a bank az Ön befizetésének a részleges előtörlesztés költségén felüli részével minden esetben a tőketartozását csökkenti, és ennek hatását a futamidőben érvényesíti. Ez azt jelenti, hogy a Bank a kölcsön futamidejét csökkenti, s a törlesztőrészlet mértékét változatlanul hagyja.

Teljes előtörlesztésnek nevezzük, amikor a bank felé fennálló tartozást egy összegben egyenlítik ki, még mielőtt a futamidő lejárna. Az ekkor visszafizetendő összeg egyenlő az előtörlesztés időpontjában fennálló tőketartozás, az aktuális hónapban esedékes kamatok és díjak, továbbá az előtörlesztési költség összegével. Ennek megfelelően a futamidő hátralévő részére eső kamat és egyéb díjak/költségek elengedésre kerülnek.

Bankonként változhat az előtörlesztés költsége, melyet a fennálló tőke % után, vagy az egész hitelösszeg % alapján számolnak, vagy a teljes hitelösszeg sávonként változó összegei szerinte egy fix összeget számolnak el.

A PSZÁF teljes fogyasztóvédelmi jogkörrel lett ellátva. Ennek hatása, hogy a pénzintézetek a hitelszerződéseket csak akkor módosíthatják egyoldalúan, ha az kedvező. A magatartáskódex véglegesítéséig pedig nem módosíthatják a szerződést egyoldalúan, ez körülbelül 2 hónap. A pénzintézetekre bírságot is kiszabhat ezek után a PSZÁF.

Szociális jellegű lakáshitel-támogatási programmal állt elő a kormány. Azonban az áthidaló hitellel vigyázni kell. Az áthidaló hitel 2 év halasztást enged azoknak, akik havonta legalább 10.000 Ft-ot tudnak törlesztésre áldozni. Az veheti igénybe elsősorban ezt a kezdeményezést, akinek a hitele nem haladja meg a 30 millió forintot és a válság hatására elvesztette a munkahelyét. Azok is igényt tarthatnak rá, akiknek van munkahelyük, de valamivel kedvezőtlenebb feltételekkel. A hitelt a munkanélkülieknek 10 év, a nem munkanélkülieknek 5 év alatt kell visszafizetni. A lakáshitelesek július 28-től igényelhetik ez a lehetőséget.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 8,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot (az a kamatláb, amelyen a központi bankok a velük kapcsolatban álló kereskedelmi bankok számára hitelt nyújtanak. A kereskedelmi bankok az így szerzett forrást többnyire drágábban hitelezik tovább a gazdaság más szereplőinek.). Az elemzők többsége csak 50 bázispontos kamatvágásra számított. Ennek ellenére délelőtt erős tudott maradni a forint, azonban később elkezdett gyengülni. Lehet, hogy csak az augusztus-szeptemberre tervezett jegybanki alapkamat csökkentést hozták előre.

Mondhatjuk, hogy szinte hétről-hétre változnak és jobbára sajnos szigorodnak a hitelhez jutás feltételei. Míg tavaly októberig szinte a bankok dobálták az ügyfelek után a hiteleket, mostanában sokkal alaposabban megválasztják, hogy kihez helyezik ki a kölcsönt. Az alaposság nem is feltétlenül baj, és azért a legtöbb esetben még mindig van megoldás. Nézzünk pár gyakori problémát:

Nincs igazolható jövedelem: az biztos, hogy ha nem tudunk jövedelmet hivatalosan igazolni, csak jelzálog fedezet mellett juthatunk hitelhez. Ez a fajta hitelezés, amit sok bank tisztán fedezet alapú hitelezésnek hív, szinte az első volt, ami a válság okozta szigorítások áldozata lett. Egymás követve a legtöbb pénzintézet kivezette ezt a hitelfajtát a termékei közül. De azért van még lehetőség rá, hogy ilyen módon hitelhez jussunk. Az ingatlanra tény, hogy sokkal keményebb kritériumok vannak, mint egy jövedelemmel is alátámasztott hitelkérelem esetében.

Nincs terhelhető ingatlan:  ez az előző eset ellentettje nyilván, ilyen esetben csak a jövedelem van, amire a bank a hitelt kihelyezheti. A fedezet nélküli hitelek leggyakoribb formája a személyi hitel. A kamata magasabb egy jelzáloghitelénél, hiszen csak a jövedelem nyújt biztosítékot, nincs egyéb a kölcsön mögött. A hitel összege is jellemzően alacsonyabb, mint egy jelzáloghitelé. Viszont sokkal gyorsabb hozzájutni és a költségei is kedvezőbbek.

BAR (KHR) lista: a jövedelemigazolás nélküli hitelek mellett a baros finanszírozás volt az, ami a leghamarabb a szigorítások áldozatává vált. Kétféle BAR listát különböztetünk meg: aktív (élő tartozás) illetve passzív (lerendezett tartozás). A passzív BAR 5 év alatt évül el, az aktív a tévhitekkel ellenében pedig nem. Sajnos sokan azt hiszik, hogy 5 év alatt elfelejti a bank, hogy tartoznak neki, ez persze nem így van. A kereskedelmi bankok aktív bar listás ügyfeleket nem finanszíroznak. Passzív státusszal már van esélyünk, hogy hitelhez jussunk. A feltételek viszont sokkal összetettebbek, ha bar listásan szeretnénk hitelt felvenni, forduljunk hiteltanácsadóhoz, ahelyett, hogy felesleges köröket fussunk.

Mától (július 28.) él a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezesség szabályai. Az Országgyűlés loehetővé tette a települési önkormányzatok elővásárlási jogát is akkor, ha a lakás árverésre kerül. A jogszabály szerint aki 2008. szeptember 30 után vesztette el a munkáját, az a jövő év június 30-ig igényelhet lakáshitelére áthidaló kölcsönt, amelynek 80 százalékára vállal az állam készfizető kezességet. Az áthidaló kölcsön feltétele, hogy az igénylő havi 10.000 Ft-ot tudjon vállalni a törlszetőrészletből, a többit fedezi az áthidaló kölcsön. Ez két évig nyújt könnyebbséget. Két év után 10 év alatt kell a fennálló részt visszafizetni. Azok is igénybevehetik a kölcsönt, akiknek a családjuk anyagi helyzete kerül veszélybe, de nem munkanélküliek.

   Nem sikerült az MNB-vel egyezségre jutni a bankoknak és a lízingcégeknek. A jegybank szerint a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a nettó jövedelem 30%-át forinthitel esetében, és 15%-át devizahitel esetén. A fennálló tartozást is figyelembe kell venni.

   Kevesebb ellenérzés kíséri azt a javaslatot, hogy a forintalapú jelzáloghiteleknél a hitelfedezethez viszonyított arány ne haladja meg a 70, devizahitelek esetén az 50 százalékot, ám a hitelfedezeti érték teljes fedezethez viszonyított aránya nem haladhatja meg a 70 százalékot. Az utóbbi nem haladhatja meg eur-jelzáloghiteleknél az 50%-ot.

- Az összetételhatás számszerűsítése
Figyelembe kell venni a vállalati bevételek és kiadások, eszközök és források eltérő devizaszerkezetét, csak az azonos devizában jelentkező (nem forint) nyitott pozíciók fedezése szükséges. Nem a deviza határidős ügyletek megkötésére és a piacon rendelkezésre álló, elérhető különböző derivatív termékek megvételét kell megcélozni.
- Az időzítés, időbeliség figyelembevétele
Az egyes vállalati pénzáramlások nem egyenletesen, hanem eltérő időpontokban és eltérő mértékben is jelentkezhetnek, ezért fontos ezeknek az időpontoknak a pontos ismerete.
- Az előrejelzések, tervezés megbízhatóságának fokozása
Fontos az előrejelzések folyamatos, megfelelő gyakorisággal való frissítése, újratervezése, hogy azok mindig a tényleges fedezendő vállalati nyitott pozíciókat mutassák.
- Helyesen megválasztott fedezeti ügyletek
Mindig valamilyen alapügylethez kapcsolódó kockázati kitettséget kell védenünk.

Forrás: portfolio.hu

Egységesített betéti kamatlábmutató. A bankok kamatozó betétein nehéz eligazodni a tényleges kamatot tekintve. Az EBKM 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendő kamat összegét. Tartalmazza a kezelési díjat, jutalékokat és egyéb költségeket. Az EBKM egységes mutató, mindenhol ugyanúgy kell kiszámolni és az nettó hozamot mutatja. Betét elhelyezésnél érdemes ezt a mutatót figyelni és ez alapján összehasonlítani a lehetőségeket.

Minden évben a befizetett összegről és a hozamokról a nyugdíjpénztáraknak júniius 30-ig értesíteni kell az ügyfeleket. Az értesítőket érdemes alaposan és gondosan átvizsgálni, hiszen ebben szerepel az elért hozam is. A befizetett összeget az adott pénztár befekteti, az általunk választott, vagy a korunknak megfelelő portfólióba. Érdemes figyelni a referenciaindexet is, mert ez mutatja, hogy menniy hozamot lehetett volna elérni. Ha negatívan zárt a pénztár, akkor meg kell fontolni, hogy érdemes-e váltani, hiszen ez hosszú távra szól, és a váltásnak költségei vannak. A nyugdíjpénztárak átlagosan veszteséggel zárták a tavalyi évet, és erre számítanak a jövő év végéig.

A minimum összeg a hitelkártyák, és az áruvásárlási kártyák zárásakor kirótt összeg, ami azt jelenti, hogy a kamatot be kell fizetni, és akkor nem számít fel a pénzintézet még magasabb kamatot és késedelmi kamatot. A minimum összeg a felhasznált keret után van felszámolva. A keretek automatikusan töltődnek, ha jövedelem érkezik a számlára.

A minimum összeg nem számít bele azon jóváírásokba, melyek a hitelkeretet töltik fel.

Ha a keret teljesen ki van használva, akkor a minimum összegen kívül, még egyéb költségeket is számol fel a bank.

            A pénzügyi vállalatok kérhetnek csődeljárást a cég ellen. Az Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt. ezt is tette. Ezeknél az intézeteknél a kölcsönnek magas a hiteldíjmutatója, viszont a futamidők rövidek, az felvehető hitel összege kicsi. A másik nagy gyorskölcsönökkel foglalkozó vállalatnak is ez lesz a sorsa?

A három gyorskölcsön-nyújtónál témavizsgálatot folytat a PSZÁF.

Forrás: portfolio.hu

A Személyi kölcsön ingatlan fedezettel jellemzői:

• Szabadon felhasználható bármilyen célra,
• Ha másképp nem tud a vállalkozása hitelt felvenni, ebben az esetben is hitelhez juthat,
• Nemcsak magánszemély, hanem vállalkozás is igényelheti
• futamidő 1-25 év lehet,
• alacsonyabb kamat,
• magas hitelösszeg is felvehető, maximum az ingatlan,
• hitelbiztosítéki értékének 100 %-a (csak magas jövedelem esetén),
• több féle ingatlant is elfogad fedezetnek a bank, úgymint
• lakóingatlan, üzlethelység, iroda, üdülő, zártkert, garázs, telek, egyéb külterületi ingatlan, termőföld,
• nem szükséges jövedelemigazolás,
• egyszerűbb hitelbírálat.
   

A Személyi kölcsön ingatlanfedezet nélkül annyiban különbözik a jelzálog alapú párjától, hogy a futamidő rövidebb, általában 6-8 év, viszont a kamat magasabb. Az összeg, amihez így hozzá lehet jutni, lényegesen kevesebb, mint jelzálogalapúnál. A hitelbírálat kockázatosabb és kell jövedelemigazolás. Ennek a fedezete nem az ingatlan, hanem a jövedelem, ezáltal a bírálat is szigorúbb.

Általánosságban elmondható, hogy a kölcsön devizaneme és a forint közötti árfolyam változása hatással van a kölcsön devizanemében fennálló tőke- kamat- és díjtartozás forintban kifejezett aktuális értékére, így arra is, hogy a forintban fizetendő törlesztőrészletek milyen mértékben csökkentik a kölcsön devizanemében fennálló tőke,- kamat- és díjtartozást. (Egyszerűbben fogalmazva az általános piaci gyakorlat szerint a devizakockázat azt jelenti, hogy deviza alapú kölcsön esetén, ha a forint/svájci frank átváltási arány kedvezőtlen irányba mozdul el (egy svájci frankért több forintot kell fizetni), akkor a kölcsön havi törlesztőrészlete megemelkedik. Természetesen amennyiben kedvezően alakul az árfolyam, úgy a törlesztőrészlet csökken).

Ha deviza hitel törlesztőrészlete kedvezőbb, mint a forinté, de itt számításba kell venni a devizaárfolyamok alakulását hónapról hónapra. Ezzel szemben a forint alapú hitel havi törleztőrészlete nem változik akkor mértékben, mint a deviza alapúé, viszont eleve drágábban juthatunk hozzá.

Az utóbbi időben szinte mindenkinek nőtt a havi törlesztőrészlete lassan, fokozatosan. Most a forint erősödésével lassan, fokozatosan csökken majd a havi törlesztőrészlet. A változás nem azonnali, hanem hosszabb idő elteltével fog jelentkezni. Pénzintézete válogatja, hogy milyen periódust vizsgál. Van ahol 6 hónapot, van ahol 12 hónapot vizsgálnak, és ennek az átlagából jön ki az az árfolyam, mellyel számolják a havi törlesztőrészletet. De van olyan is, ahol az aznapi árfolyamon számolják a törlesztőrészletet. Az árfolyam mértéke a tőketartozásra van hatással.

Forrás: delmagyar.hu

Eddig a hitelintézetek a szerződést nem módosíthatták egyoldalúan csak akkor, ha azt előzőleg a mindkét fél által aláírt keretszerződésbe belefoglalták. Szerződést csak közös megállapodással lehetett módosítani. Augusztus1-től hatályba lép az a határozat, mely szerint a pénzintézetek módosíthatják a szerződés egyoldalúan, de arról az ügyfelet előtte 15 nappal értesíteni kell. Van, ahol a bankokban már most meg lehet találni az üzletszabályzatban az erre vonatkozó tételeket. Lesz olyan hitelintézet, ahol 27 tételből álló listában van megfogalmazva, hogy az adott bank milyen esetben drágíthatja a hiteleit. Néhány példa: bérleti díjak emelése, hitelezési és működési költségek, közterhek emelkedése.

Forrás: bankweb.hu

Hitel: A hitel egy olyan pénzügyi művelet, amelynek során a hitelező lemond az áru, szolgáltatás azonnali kifizetéséről, vagy közvetlenül pénzt ad az adósnak, aki a hitelszerződésben foglalt határidőre kifizeti a megállapodott összeget, azaz a tartozását.

Lízing: A lízingszerződés alapján a lízingbeadó köteles a szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a lízingbevevő választása szerinti feltételek mellett és a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból megszerezni vagy azt abból a célból előállítani, hogy azt a szerződésben meghatározott időtartamra (futamidő), eszköz alapú finanszírozás keretében a lízingbevevő használatába adja. A lízingbevevő a dolog átvételére és díj fizetésére köteles.

A hitel, és lízing közötti legfontosabb különbség a tulajdonos személye, tulajdonjog megtartása. Egy banki kölcsön esetén a hitelintézettől kapott pénzből az ügyfél maga veszi meg a finanszírozás tárgyát, és így azonnal tulajdonossá válik.

A folyószámlahitelnek vannak előnyei is és buktatói is. Előnyei:

• Gyors, könnyen elérhető, kényelmes,
• A hitelkeret szabadon felhasználható,
• Kamatot csak a felhasznált összeg után számol fel a bank,
• Bármikor hozzáférhető,
• Minden jóváírással csökkenthető a fennálló tartozás,
• Bankkártyával bármikor használható (vásárlásra, készpénzfelvételre),
• A feltöltött keret újra felhasználható,
• Nem kell fedezet, csupán jövedelem-jóváírás.

Hátrányai:

• A keret behatárolt, 2-3-szorosát kaphatjuk a jövedelemnek,
• A minimum összeget minden hónap végén rendezni kell,
• Magasabb a kamat, mint a személyi kölcsönnél,
• Ha nincs rendszeresen törlesztve, zárolhatják a számlát,
• Mindig úja és újra felülvizsgálják az érkező jövedelmet és növelik vagy csökkentik a keretet,
• Ha nincs számla, akkor az igényléstől számított min. 3 hónap után juthatunk hozzá.

A folyószámlára érkezik a jövedelem, csak az ide érkező jövedelem használható fel, innen indíthatók a tranzakciók. A folyószámla-hitel, az ehhez a számlához kapcsolható hitelkeret, mely szabadon felhasználható és készpénz is felvehető belőle. Ugyanúgy működik, mint a folyószámla. Az áruvásárlási hitel, annyiban tér el a folyószámlahiteltől, hogy nem vehető fel belőle készpénz, csak vásárlásra lehet felhasználni. Az utóbbi kettőnél van minimum összeg, ha a keretből van felhasználva.

Általában egy hitel felvétel során a következő költségekkel találkozhatunk, melyeket előre vagy utólag kell kifizetni:

1. Hiteligénylési díj (nem jellemző már), hitelbírálati díj,
2. Értékbecslés: 30-50 e Ft /ingatlan,
3. Folyósítási jutalék: 1-4 %,
4. Földhivatali költségek (tulajdoni lap, térképmásolat, illetékbélyeg): 30-50 e Ft.,
5. Közjegyzői okirat költsége (0,5-1,5%).

Szükséges dokumentumok:

-         érvényes személyigazolvány,

-         érvényes lakcímkártya (az értesítési cím lehet más),

-         adókártya,

-         nyugdíjas esetén: NYUFIG határozat, nyugdíjas szelvény,

-         az állandó lakcímre szóló bármilyen, utolsó havi közüzemi számla, csekkel igazolva,

-         utolsó havi telefonszámla, befizetést igazoló csekkel (vezetékes telefon esetén: állandó lakcímre szóló számla+befizetést igazoló csekk; Mobiltelefon esetén, ha az előfizetéses (legalább 1-3 hónapos): névre szóló számlalevél+csekk; ha az feltöltőkártyás: névre szóló SIM szerződés (legalább 6 hónapos)+csekk),

-         munkáltatói igazolás; 3-6 hónapnál nem régebbi,

-         bankszámlakivonat, ahová a jövedelem vagy nyugdíj érkezik,

-         ha a jövedelem nem bankszámlára érkezik, akkor az APEH-től kell kérni jövedelemigazolást (legfrissebbet).

Lakáshitel igénylés esetén még szükséges dokumentumok:

-         adás-vételi szerződés,

-         tulajdoni lap,

-         értékbecslői szakvélemény.

A DEVIZAHITEL olyan hitel, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg: a magyarországi gyakorlat szerint jellemzõen svájci frankban, euróban vagy japán jenben.

Az Ön hiteltartozása és a törlesztőrészletek tehát devizában vannak nyilvántartva, Ön devizában tartozik. A devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák esetében a piaci kamatok is alacsonyabbak a forint kamatszintjénél. Az adott hitel esetén érvényes ügyleti kamat mértékét a piaci kamaton túl persze egyéb más tényezők is befolyásolják.

Mivel a hitelre általában forintban van szükség, Ön a banktól2 devizahitel esetén is forintban kapja meg a hitelösszeget, melyet forintban is kell majd törlesztenie. Természetesen vannak olyan devizahitelek is, ahol a folyósítás és a törlesztés is devizában történik.

Forrás: PSZÁF