Sok embernek okoz ez a kérdés komoly fejtörést. Pláne azoknak, akik hónapról-hónapra aggódva figyelik a devizahitelük megemelkedett törlesztő részletét. A média sem segít abban, hogy megnyugodjanak a kedélyek a válsággal kapcsolatban. Repkednek a 400 Ft-os euróról meg az árverezésre kerülő ingatlanokról a rémhírek a devizahitelek kapcsán. Erre azt mondom, hogy azért nem eszik olyan forrón azt a kását:
Nem állítom azt, hogy nem fognak devizahitelek bedőlni, mert tény, hogy nagyon sokan kerültek fizetési nehézségbe. Nem feltétlenül azok csak, akik felelőtlenül túlvállalták magukat. Normál családok is, ahol van két kereső meg két eltartott gyermek. Semmi luxus, „csak” egy lakás- meg egy autóhitel. Ennek a kettő devizahitelnek a törlesztő részlete könnyen lehet, hogy az elmúlt időben akár 40-50ezer forinttal is megemelkedett. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy mondjuk az egyik fél elvesztette a munkahelyét, vagy csak a plusz juttatásokat vették el tőle, máris egyenes az út a hitelek bedőlésére. Persze felmerül az igény, hogy valamit tenni kell. Futamidőt hosszabbítani, átmeneti könnyítést kérni, devizanemet váltani? Elsősorban a bankunkat érdemes megkérdezni a lehetőségekről, de ha ott nem kapunk számunkra megfelelő választ, ne keseredjünk el. Lépjünk tovább! Lehetőség a legtöbb esetben van, amivel a devizahitelünket elviselhetővé lehet ismét tenni.
A futamidő kitolása leginkább 10-15 éves futamidejű devizahiteleknél jelenthet könnyebbséget. Ami már eleve az fölött van, azoknál a nem sokat fog jelenteni, hiszen annyival több kamatot kell fizetnünk a hosszabb idő miatt, ami a törlesztő részletünket jelentősen csökkenteni nem fogja. Az átmeneti könnyítés azt jelenti, hogy 1-2 évre visszaállítjuk a törlesztő részletünket egy olyan szintre, amit a válság előtt fizettünk. A devizanemváltás pedig jellemzően arról szól, hogy a devizahitelünket forintosítjuk.
A forintra váltásnál azt gondoljuk végig, hogy a devizahitelünk tőketartozása forintban kifejezve jó eséllyel több, mint amikor felvettük. Ha most ezt a különbözetet bevállaljuk, akkor az már végérvényesen annyi is marad. Tény, hogy havi ingadozástól nem kell tartanunk, de a törlesztő részletünk alapból magasabb lesz, mint a mostani devizahitel-törlesztőnk. Ezt a lépést tehát csak nagyon alapos mérlegelés után hozzuk meg, mert hosszú távon könnyen lehet, hogy rosszabbul járunk, mint a mostani devizahitellel. Ha már devizaváltásról beszélünk, érdemesebb inkább a CHF-EUR közötti váltást végiggondolnunk. Ennek több előnye is van:
1. az EUR alapú devizahitelek kamata a forinthitelénél jóval kedvezőbb.
2. mivel ismét devizahitelt veszünk fel, esélyt adunk arra, hogy az árfolyam visszaállásával a tőketartozásunk forintban kifejezve ismét kevesebb legyen.
3. ha csatlakozunk az euro-zónához, meg fog szűnni az árfolyam ingadozás
Utolsó kommentek